Pályázati időszak

A pályázat beadható 2024.07.30-tól 2025.03.17-ig. A pályázatok egyszerűsített kiválasztási eljárásrendben, szakaszosan kerülnek elbírálásra. Értékelési szakaszok:

• Első értékelési szakasz: 2024. július 30. – 2024. augusztus 12.

• Második értékelési szakasz: 2024. augusztus 13. – 2024. augusztus 26.

• Harmadik értékelési szakasz: 2025. február 18. – 2025. március 3.

• Negyedik értékelési szakasz: 2025. március 4. – 2025. március 17.

A kedvezményezett jelen felhívás keretében értékelési szakaszonként egy támogatási kérelmet nyújthat be, amely több célterületre is vonatkozhat. A kedvezményezett eltérő értékelési szakaszokban benyújtott és különböző megvalósítási helyekre vonatkozó több kérelem alapján is részesülhet támogatásban.

A felhívásra beérkező támogatási kérelmek szakaszos elbírálással, standard kiválasztási eljárásrend (pontozás) alapján kerülnek elbírálásra.

Kedvezményezettek köre

Jelen felhívásra támogatási kérelmet nyújthat be mezőgazdasági termékek értéknövelését és/vagy a piacra jutást elősegítő technológiai fejlesztést és/vagy kapcsolódó zöld beruházást megvalósító azon vállalkozás,^[1] vállalkozásmérettől függetlenül, aki vagy amely:

• Magyarországon székhellyel, vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel, és

• a támogatási kérelem benyújtását megelőző teljes lezárt üzleti évvel rendelkezik.

A felhívás keretében támogatási kérelem benyújtására kollektív beruházás keretében is van lehetőség. Kollektív projektnek minősül a termelői csoport, a termelői szervezet, termelői integrációs szervezet, a mezőgazdasági termelők tagságával működő szövetkezet, valamint a szociális szövetkezet által végrehajtott beruházás.

Támogatási kérelmet kizárólag a KAP törvény 10. §. (2) bekezdés c) pontja szerint Kedvezményezetti Nyilvántartási Rendszerben (KNYR) kérelemre nyilvántartásba vett besorolású kedvezményezett nyújthat be.

Kizáró okok

Nem nyújtható támogatás azon pályázó részére,

• amely nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak minősül;^[2]

• amely nem felel meg a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének;^[3]

• amely nem minősül átlátható szervezetnek^[4];

• amely jogerős végzéssel elrendelt felszámolási, csőd-, végelszámolási vagy egyéb – a megszüntetésére irányuló, jogszabályban meghatározott – eljárás alatt áll;

• amely a KAP-RD04a-RD04b-2-24 kódszámú „Feldolgozó üzemek komplex fejlesztésének támogatása” című felhívás keretében már támogatásban részesült és végleges támogatási okirattal rendelkezik;

• amely azonos megvalósítási hely esetén a Vidékfejlesztési Program VP3-4.2.1-4.2.2.-1-21 kódszámú, „Élelmiszeripari üzemek fejlesztése” című felhívása, vagy VP3-4.2.1-4.2.2.-2-21 kódszámú, „Élelmiszeripari üzemek komplex fejlesztése” című felhívása keretében támogatói okirattal rendelkezik és a támogatási kérelem benyújtásakor kifizetési kérelem beadásával igazoltan még nem kezdte meg a már támogatott projekt megvalósítását (ezen előírás alól kivételt képeznek azon kedvezményezettek, akik a támogatói okiratukat 2023. szeptember 1-jén vagy azt követően vették kézhez);

• amely adott beruházási elem tekintetében, amely az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból a borászati gépek, technológiai berendezések beszerzéséhez igényelhető támogatásról szóló 53/2020. (X. 27.) AM rendelet alapján támogatásban részesült;

• a támogatás odaítélésekor még nem tett eleget valamennyi, az Európai Bizottság által hozott, állami támogatás visszafizettetésére irányuló, Magyarországnak címzett határozat alapján fennálló visszafizetési kötelezettségének.

Fenti felsorolás nem teljes körű, csak a leglényegesebb kizáró okokat tartalmazza.

Fejleszthető tevékenységek

A pályázat keretében támogatás kizárólag élelmiszeripari/borászati feldolgozással kapcsolatos projektekhez nyújtható. A támogatott projektnek kapcsolódnia kell a TEÁOR 10 vagy 11 besorolás szerinti (kivéve TEÁOR 1020 (halfeldolgozás és tartósítás) alá tartozó tevékenységet) valamely feldolgozási tevékenységhez.

További iparági korlátozások

Nem nyújtható támogatás:

• a TEÁOR 1020 kódja alá tartozó halfeldolgozást és tartósítást célzó tevékenység;

• mezőgazdasági erő- és munkagépek és személygépjárművek, pickupok beszerzése;

• a 1. célterületen gönci hordónál (1,36 hl-nél) kisebb űrtartalmú fahordó vásárlása;

• használt gépek, eszközök, anyagok, továbbá egyszer használatos eszközök és göngyöleg beszerzése;

• folyékony bioüzemanyag előállítása.

Megvalósítás helyszíne

A projektek megvalósításának helye Magyarország.

Támogatás abban az esetben folyósítható, amennyiben a fejlesztéssel érintett ingatlan(ok) rendezett tulajdoni és/vagy használati viszonyait a kedvezményezett biztosítja és igazolja a támogatási kérelem benyújtásával egyidejűleg.

Nem támogatható olyan projekt, amely a beruházást, illetve a fejlesztést olyan ingatlanon (saját, lízingelt vagy bérelt) kívánja megvalósítani, amely a támogatási kérelem benyújtásának időpontjától nem per - és igénymentes, kivéve, ha a kedvezményezett az igény jogosultja.

Amennyiben a beruházást, illetve fejlesztést osztatlan közös tulajdonban álló ingatlanon kívánják megvalósítani, a támogatási kérelem jogosultságának feltétele a tulajdonostársak között közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt használati megállapodás, és az ahhoz tartozó használati megosztásra vonatkozó vázrajz támogatási kérelemmel történő benyújtása.

támogatható tevékenységek köre

A beruházásnak kapcsolódnia kell a TEÁOR 10 vagy 11 szerinti (kivéve TEÁOR 1020) valamely feldolgozási tevékenységhez, mézkiszereléshez, gyapjúfeldolgozáshoz, kenderfeldolgozáshoz vagy trágyafeldolgozáshoz, illetve minden TEÁOR 10 vagy 11 besorolás szerinti tevékenységekhez kapcsolódó egyéb melléktermék feldolgozáshoz.

Nem minősül állami támogatásnak

• a borászati üzemek;

• a takarmány előállító üzemek;

• a mezőgazdasági termékek egyéb típusú értéknövelését végző üzemek

Annex I. termék előállítására irányuló tevékenységéhez nyújtott támogatás, valamint az energiafelhasználás csökkentéséhez vagy megújuló energiaforrást hasznosító technológiák alkalmazásához nyújtott támogatás.

Állami támogatásnak minősül a TEÁOR 10 és 11 besorolás szerinti tevékenységekhez kapcsolódó

• élelmiszer-feldolgozó üzemek;

• takarmány előállító üzemek;

• mezőgazdasági termékek egyéb típusú értéknövelését végző üzemek

tevékenységéhez nyújtott támogatás, amennyiben részben vagy egészben nem Annex I. termék előállítására irányul.

!	Ebben az esetben speciális szabályok vonatkoznak a beruházásra, így különösen fontos szakértői segítség igénybevétele.

Önállóan támogatható tevékenységek, célterületek

Legalább egy tevékenységet választani kell a felsorolt önállóan támogatható tevékenységek közül.

1. Célterület – Mezőgazdasági termékek értéknövelése, a piacra jutást elősegítő technológiai fejlesztést célzó beruházások támogatása:

A) A TEÁOR 10 és 11 besorolás szerinti tevékenységekhez kapcsolódó, élelmiszer-feldolgozó borászati és takarmány előállító üzemek fejlesztése

1. Élelmiszer-feldolgozó üzemek fejlesztése:

• Termeléshez és/vagy élelmiszeripari termékek előállítását szolgáló tevékenységhez kapcsolódó új eszközök, gépek beszerzése,^[5] új technológiai rendszerek kialakítása.

• Termelési tevékenység során a minőség és biztonság szavatolásához kapcsolódó, az alapanyagok, gyártásközi- és végtermékek minőségét szolgáló új eszközök, laboreszközök beszerzése, technológiai rendszerek kialakítása.

• Termeléshez és/vagy élelmiszeripari termékek előállítását szolgáló tevékenységhez kapcsolódó, üzemen belüli anyagmozgatáshoz és/vagy raktározáshoz és/vagy csomagoláshoz szükséges új eszközök beszerzése.

• Élelmiszeripari tevékenységhez kapcsolódó, áruszállításra használható szállítójárművek beszerzése (N járműkategória szerint: teherautók és furgonok) beszerzése legfeljebb nettó 55 millió Ft értékben.

• A támogatási kérelemmel érintett élelmiszeripari tevékenységhez kapcsolódóan épületek, építmények építése, kialakítása, bővítése.^[6]

• A támogatási kérelemmel érintett élelmiszeripari tevékenységhez kapcsolódóan energetikai hatékonyságnövelést nem célzó korszerűsítések, felújítások. (pl.: üzemek műgyantázása, víz- és szennyvízkezelési fejlesztések).

2. Borászati üzemek fejlesztése:

• Szőlőfeldolgozáshoz, mustkezeléshez, bor-, pezsgő-, illetve habzó bor készítéséhez, bor-, pezsgő-, illetve habzó bor kezeléséhez, tárolásához, érleléséhez és kiszereléséhez kapcsolódó új eszközök, gépek beszerzése, új technológiai rendszerek kialakítása.

• Borászati tevékenység során a minőség és biztonság szavatolásához kapcsolódó, az alapanyagok, gyártásközi- és végtermékek minőségét szolgáló új eszközök, laboreszközök beszerzése, technológiai rendszerek kialakítása.

• Termeléshez és/vagy borászati termékek előállítását szolgáló tevékenységhez kapcsolódó, az üzemen belüli anyagmozgatáshoz és/vagy raktározáshoz és/vagy csomagoláshoz szükséges új eszközök beszerzése.

• Borászati tevékenységhez kapcsolódó, áruszállításra használható szállítójárművek (N járműkategória szerint: teherautók és furgonok) beszerzése legfeljebb nettó 55 millió Ft értékben.

• A támogatási kérelemmel érintett borászati tevékenységet szolgáló épületek, építmények építése, kialakítása, bővítése.

• A támogatási kérelemmel érintett borászati tevékenységhez kapcsolódóan energetikai hatékonyságnövelést nem célzó korszerűsítések, felújítások. (pl.: borászati tartályok bevonatolása, víz-és szennyvízkezelési fejlesztések).

3. Takarmány előállító üzemek fejlesztése (TEÁOR109):

• Takarmány előállításhoz kapcsolódó új eszközök, gépek beszerzése, új technológiai rendszerek kialakítása.

• A takarmány-előállítás során a minőség és biztonság szavatolásához kapcsolódó, az alapanyagok, gyártásközi- és végtermékek minőségét szolgáló új eszközök, laboreszközök beszerzése, technológiai rendszerek kialakítása.

• Takarmány előállításhoz kapcsolódó, üzemen belüli anyagmozgatáshoz és/vagy raktározáshoz és/vagy csomagoláshoz szükséges új eszközök beszerzése.

• A támogatási kérelemmel érintett takarmány előállítási tevékenységhez kapcsolódóan épületek, építmények építése, kialakítása, bővítése.

• A támogatási kérelemmel érintett takarmány előállítási tevékenységhez kapcsolódóan energetikai hatékonyságnövelést nem célzó korszerűsítések, felújítások. (pl.: üzemek műgyantázása, víz-és szennyvízkezelési fejlesztések).

• Takarmány előállításhoz kapcsolódó, áruszállításra használható szállítójárművek (N járműkategória szerint: teherautók és furgonok) beszerzése legfeljebb nettó 55 millió Ft értékben.

B) Mezőgazdasági termékek egyéb típusú értéknövelését végző üzemek fejlesztése: mézkiszerelést, gyapjúfeldolgozást, kenderfeldolgozást, trágyafeldolgozást folytató üzemek fejlesztése, illetve TEÁOR 10 vagy 11 besorolás szerinti tevékenységekhez (a TEÁOR 1020 (halfeldolgozás és tartósítás) alá tartozó tevékenységek kivételével) kapcsolódó egyéb melléktermék feldolgozás

• Mezőgazdasági termék értéknöveléséhez kapcsolódóan annak készítéséhez, kezeléséhez, tárolásához, érleléséhez és kiszereléséhez kapcsolódó új eszközök, gépek beszerzése, új technológiai rendszerek kialakítása.

• Mezőgazdasági termék értéknöveléséhez kapcsolódó, az üzemen belüli anyagmozgatáshoz és/vagy raktározáshoz és/vagy csomagoláshoz szükséges új eszközök beszerzése.

• Mezőgazdasági termék értéknövelésnek tevékenységéhez kapcsolódó, áruszállításra használható szállítójárművek (N járműkategória szerint: teherautók és furgonok) beszerzése legfeljebb nettó 55 millió Ft értékben.

• A támogatási kérelemmel érintett mezőgazdasági termék értéknövelését szolgáló épületek, építmények építése, kialakítása, bővítése.

• A támogatási kérelemmel érintett mezőgazdasági termék értéknöveléséhez kapcsolódóan energetikai hatékonyságnövelést nem célzó korszerűsítések, felújítások.

2. célterület: Mezőgazdasági termékek értéknöveléséhez kapcsolódó zöld beruházások támogatása

A) Energiafelhasználás csökkentésére vonatkozó tevékenységek: Energiahatékonyság fokozása az élelmiszeripari-, borászati, takarmányipari, illetve mezőgazdasági termékek egyéb típusú értéknövelését végző üzemekben: termeléshez és/vagy élelmiszeripari- és/vagy borászati termékek előállítását szolgáló tevékenységek.

• Épületek, építmények hőtechnikai adottságainak javítása, hőveszteségének csökkentése (Utólagos külső hőszigetelés, külső nyílászáró-csere / korszerűsítés, hővisszanyerő szellőzés korszerűsítése, létesítése stb.);

• Épületek, építmények fűtési, hűtési és használati melegvíz rendszereinek korszerűsítése (Fűtési, hűtési és használati melegvíz rendszerek korszerűsítése, hőtermelők cseréje korszerű, nagyhatásfokú berendezésekre, hűtési rendszerek energiatakarékos korszerűsítése, hulladékhő hasznosítási lehetőségek kiaknázása stb.);

• Világítási rendszerek korszerűsítése (Fényforrások, világítótestek cseréje. Kül- és beltéri világítási rendszerek korszerűsítése, és az ehhez kapcsolódó az igényekhez térben és időben alkalmazkodó műszaki megoldások kialakítása, amennyiben energia-megtakarítást eredményeznek stb.);

• Technológiai folyamatok, gépek, berendezések energetikai korszerűsítése (Épületgépészeti fejlesztések, új, energiatakarékos technológiák kiépítése, energiatakarékos berendezések beszerzése.).

B) Megújuló energiaforrást hasznosító technológiák alkalmazása.

Az élelmiszeripari-, borászati, takarmányipari illetve mezőgazdasági termék egyéb értéknövelését végző üzemben zajló gazdasági-termelési folyamatok és az üzemen belüli, a termeléshez és/vagy élelmiszeripari- és/vagy borászati, takarmányipari illetve egyéb mezőgazdasági termékek előállítását szolgáló tevékenységhez kapcsolódó építmények energiaigényének fedezése megújuló energia előállításával.

Fűtési/hűtési energiaigény, használati melegvíz igény, villamos energia igény részbeni vagy teljes kielégítése megújuló energiaforrásból:

• napkollektorok alkalmazása;

• biomassza alapú és hőszivattyús rendszerek telepítése;

• geotermikus energia használata;

• biogáz termelés;

• anaerob, biogáz termeléssel együtt járó szennyvízkezelési technológia kialakítása (az üzemben keletkező szennyvíz vagy más szerves hulladék anaerob biogáztermeléssel együtt járó kezelése);

• napelemes rendszer kialakítása (beleértve a kapcsolódó energiatároló berendezést is);

• szélenergia felhasználása.

A megújuló energiaforrást hasznosító technológiák szolgálhatják az élelmiszeripari- és/vagy borászati, takarmányipari, illetve egyéb mezőgazdasági tevékenységek ellátására/végzésére alkalmas, energiahatékonysági korszerűsítésre kerülő épület(ek) és technológiai berendezések hő és/vagy villamosenergia ellátását, de önálló beruházási elemek is lehetnek.

A megvalósítandó megújuló energiaforrást hasznosító berendezés, technológia, létesítmény termelési kapacitása nem haladhatja meg az adott fogyasztási hely villamos energia-, illetve az adott telephelyen elérhető fogyasztók együttes hőenergia fogyasztásának kielégítéséhez szükséges energiaigény mértékét (vagyis az előállított energiamennyiség nem lépheti túl a mezőgazdasági üzem átlagos éves üzemanyag- vagy energiafogyasztását).

A megvalósítandó biogázüzem energiatermelő kapacitása meghaladhatja az adott fogyasztási hely villamos energia-, illetve az adott telephelyen elérhető fogyasztók együttes hőenergia fogyasztásának kielégítéséhez szükséges energiaigény mértékét.

Amennyiben a biogázüzem termelési kapacitása meghaladja az adott fogyasztási hely villamos energia-, illetve amennyi az adott telephelyen elérhető fogyasztók együttes hőenergia fogyasztásának kielégítéséhez szükséges energiaigényt (vagyis a biogázüzem az előállított energia továbbadási, értékesítési céljával kerül kialakításra), úgy a támogatás állami támogatásnak minősül és a speciális szabályokat kell alkalmazni.

Választható, önállóan nem támogatható tevékenységek

Önállóan nem támogatható tevékenységek, melyek csak a fenti, 1-es és 2-es célterületekkel összefüggésben támogathatóak és az alábbi korlátozásokkal minősülhetnek elszámolható költségnek:

• Általános költségek pl.: projekt előkészítés költségei (szakmai előkészítési, közbeszerzési költségek);^[7] mérnöki feladatok költsége; projektmenedzsment költsége;^[8] egyéb szolgáltatások, beleértve a tájékoztatás és nyilvánosság biztosításának kötelező tevékenységét; immateriális javak beszerzéséhez kapcsolódó tevékenységek (szabadalmak, licencek, szerzői jogok és védjegyek vagy eljárások megszerzése).^[9]

  Összes elszámolható költségen belül az általános költségek és immateriális beruházásokhoz kapcsolódó költségek együtt max. 5%-ig, ezen belül:

  • Tájékoztatás, nyilvánosság – Maximum 0,5%, de legfeljebb nettó 150.000 Ft

  • Műszaki ellenőri szolgáltatás (ide nem értve a Tanácsadó Mérnökök Nemzetközi Szövetsége (FIDIC) mérnök költségeit) – Maximum 1%

  • Könyvvizsgálat – Maximum 0,5%

  • Projektmenedzsment – Maximum 2,5%

• Telepi infrastruktúra fejlesztésének költségei – a telepi közlekedő utak kialakítása, kerítés-, tűzivíztározó kialakítása, szociális és kiszolgáló helyiségek építése, közműcsatlakozások kiépítése (vízellátás, szennyvízkezelés, villamos energiaellátás, telefon- és internetkapcsolat kiépítése).

• Az egyéb mezőgazdasági és/vagy takarmányipari és/vagy élelmiszeripari- és/vagy borászati tevékenységek ellátásához/végzéséhez kapcsolódó, a termeléshez, a vállalatirányításhoz, a belső nyilvántartási-, és a vállalati infokommunikációs rendszerekhez szükséges informatikai eszközök és szoftverek beszerzése.

• Terület-előkészítés költsége, ami nem haladhatja meg a projekt összes elszámolható költségének 2%-át.

  Azokat a munkálatokat kell terület-előkészítés költségtípusba besorolni, amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül egyetlen épülethez, építményhez sem, hanem az általános területrendezésre irányulnak (pl. szennyezett föld kicserélése, az egyenetlen terep elegyengetése, régészeti feltárás, lőszermentesítés, földmunkák.

• Ingatlan vásárlás költsége, ami nem haladhatja meg a projekt összes elszámolható költségének 2%-át.

  Az ingatlan értéke, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok megváltásának költsége kizárólag független árszakértői vagy értékbecslői határozat vagy szakvélemény, vagy jogszabályban meghatalmazott hivatalos szerv (különösen a kisajátítási hatóság) által megállapított összeg erejéig lehet elszámolható. Az adásvétellel kapcsolatos valamennyi költség – pl. ügyvédi díjak, értékbecslés, kisajátítási terv, kártalanítási költségek – elszámolható.

  Ha a projekt megvalósítása olyan ingatlanokat érint, amelyekhez vagyoni értékű jogok kapcsolódnak és a projekt nem megvalósítható a vagyoni értékű jogok megváltása nélkül, ezen költségek elszámolhatóak.

Nem elszámolható költségek

A támogatható tevékenységekhez kapcsolódóan nem elszámolható költségnek minősül mindazon költség, amely nem szerepel a fent felsorolt pontokban, különösen:

• a levonható áfa;

• a kamattartozás-kiegyenlítés;

• a hitelkamat, kivéve a kamattámogatás vagy kezességi díj-támogatás formájában nyújtott vissza nem térítendő támogatás;

• a hiteltúllépés költsége, egyéb pénzügyforgalmi költségek;

• a deviza-átváltási jutalék;

• a pénzügyi, finanszírozási tranzakciókon realizált árfolyamveszteség;

• a bírságok, kedvezményezett által fizetett kötbérek és a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti perköltség, függetlenül attól, hogy bíróság által megítélésre került-e;

• a kedvezményezettnél saját teljesítés keretében felmerült bármely költség;

• a támogatásból beszerzett tárgyi eszközök után értékcsökkenés.

Projekt megvalósítással kapcsolatos elvárások

A költségvetéssel és a beszerzésekkel kapcsolatos elvárások

• A beruházás költségvetését a piaci árakhoz igazodóan, reális és költséghatékony módon kell összeállítani. A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét, valamint a szokásos piaci árnak történő megfelelést a támogatási okirat hatályba lépését követően is biztosítani kell, továbbá a beruházásnek meg kell felelnie a reális és takarékos költségvetés előírásának az esetleges géptípus-változás, szállító-váltás és költségszerkezet-módosítás esetén is.

• A támogatási kérelem részeként benyújtott költségvetésnek tartalmaznia kell a beruházás összes – elszámolható és nem elszámolható – költségét!

  Amennyiben a beruházás tartalmaz olyan támogatható tevékenységet, amelyet nem a támogatási kérelem részeként, nem annak költségkeretéből kíván megvalósítani, és/vagy tartalmaz olyan nem támogatható tevékenységet, amelyet a kedvezményezett meg kíván valósítani a beruházás részeként, azonban a felhívás keretében biztosítotton kívüli forrásból, akkor ezen tevékenységeket elkülönítetten és egyértelműen be kell mutatni a támogatási kérelemben, valamint a későbbiekben megkötésre kerülő vállalkozói szerződésekben is. A beruházás költségvetésének megfelelően részletezettnek és ily módon ellenőrizhetőnek kell lenni ahhoz, hogy meghatározható legyen a költségek, illetve ezen belül az elszámolható költségek besorolása.

• Próbaüzem költségei elszámolhatóak, a próbaüzem alatt keletkező bevételek kezelésére a projekt-bevételek kezelésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

• Főszabály szerint új, kereskedelmi forgalomban, vagy gyártótól beszerezhető, első üzembehelyezésű gépek, technológiai berendezések, eszközök, anyagok beszerzése és beépítése támogatható. Az „új” jelző csak olyan beruházási jellegű termékeket illet meg, amelyeknél a kedvezményezett rendelkezik a vétel időpontjában (a számlakiállítás dátuma) kezdődő termékfelelősségi, garanciális és szavatossági jogainak érvényesíthetőségéhez szükséges, a gyártó és a forgalmazó által kibocsátott, hiteles dokumentumokkal.

  A beruházás keretében kizárólag olyan első üzembe helyezésű, a támogatási kérelem benyújtásának évétől számított legfeljebb három éve gyártott gépek, eszközök, technológiai berendezések beszerzése és beépítése támogatható, amely a támogatható tevékenység megvalósítását szolgálja.

• A kifizetési kérelemmel csak annyi anyaghoz tartozó költség kerülhet elszámolásra – a hozzá kapcsolódó elszámolható munkadíjjal együtt – amennyi anyag a támogatott művelettel kapcsolatosan ténylegesen felhasználásra, beépítésre került. Az anyagköltség a hozzá kapcsolódó munkadíj költséggel együtt, ugyanazon számla alapján kerülhet elszámolásra.

• A műszaki teljesítmény igazolása valamennyi beépítésre kerülő építési termék vonatkozásában kötelező, az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól szóló 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendeletben foglaltak szerint, melyet a támogató felszólítására kell bemutatni.

• A beszerezni kívánt gépeknek, eszközöknek, technológiáknak meg kell felelniük a vonatkozó európai irányelveknek, szabványoknak, illetve az azokat átültető magyar jogszabályoknak, szabványoknak, környezetvédelmi előírásoknak.

• A lízing elszámolhatóságával kapcsolatban az alábbi szabályok érvényesek:

  • kizárólag pénzügyi lízing számolható el;

  • kizárólag a lízingbe vevőnek nyújtható támogatás, a támogatás kedvezményezettje tehát közvetlenül a lízingbe vevő;

  • a számlával vagy egyéb, azonos bizonyító erejű számviteli bizonylattal igazolt lízingdíj tőkerésze elszámolható, ha a lízing az eszköz használatának legkedvezőbb módja, ellenkező esetben a többletköltségeket le kell vonni az elszámolható költségekből;

  • zártvégű pénzügyi lízing esetén, ha a legrövidebb lízingelési időszak egyenlő az eszköz hasznos élettartamával, a támogatás alapjául szolgáló elszámolható költség nem haladhatja meg az eszköz piaci értékét.

  • nyíltvégű pénzügyi lízing esetén, ha a legrövidebb lízingelési időszak nem egyenlő az eszköz hasznos élettartalmával, a lízing díjakra a támogatható projekt megvalósítási időszakának arányában nyújtható közösségi társfinanszírozással támogatás (ebben az esetben a lízingbe vevőnek bizonyítania kell, hogy a lízing volt a legköltséghatékonyabb módszer a berendezés használatának megszerzésére; ha a költségek egyéb módszer alkalmazása (például a berendezés bérbevétele) esetén alacsonyabbak lettek volna, a többletköltséget le kell vonni a támogatható kiadásokból).

  • a lízingszerződéssel összefüggő egyéb költségek (pl. kamat, árfolyam-különbözet) nem elszámolhatók (az elszámolás alapját kizárólag a projekt megvalósítás során ténylegesen kifizetett lízing költségek jelentik, tehát a megvalósítási időszakon túlnyúlóan felmerülő lízingdíjak nem elszámolhatók);

  • a lízing futamidő azzal a feltétellel áthúzódhat a projekt-fenntartási időszakra, ha a lízingdíj támogatásból finanszírozott hányada a projektmegvalósítás időszakában teljes egészében (mintegy előtörlesztésként) kifizetésre kerül, a tulajdonjog átszállása a lízingbe vevőre pedig a fenntartási időszak során megtörténik;

  • visszlízing esetén az elszámolható költség meghatározása a lízingbe vevőnek nyújtott támogatással kapcsolatban meghatározott feltételekkel összhangban történik.

Hatósági engedélyeztetéssel, dokumentumokkal kapcsolatos elvárások

• Építési tevékenység esetén a támogatási kérelemhez az adott építési tevékenységre jogosultsággal rendelkező tervező nyilatkozatát szükséges csatolni – a nyilatkozatot alátámasztó, a kedvezményezett nevére szóló építészeti-műszaki tervdokumentációval együtt – arra vonatkozóan, hogy az adott tevékenység engedélyköteles-e.

• Napkollektoros rendszer, illetve a csatlakozási ponton az összesített – az inverter névleges teljesítménye alapján – 50 kVA kiserőművi csatlakozási teljesítményt meg nem haladó napelemes rendszerek esetében nem szükséges tervezői nyilatkozatot benyújtani (a kedvezményezett nevére szóló építészeti-műszaki tervdokumentáció benyújtása ebben az esetben is szükséges).

• Felhívjuk a kedvezményezettek figyelmét, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció támogatási kérelemhez történő csatolása minden esetben szükséges, akkor is, ha az már korábban csatolásra került az építési engedélyhez.

• Engedélyköteles építési és/vagy bányakapitánysági engedélyköteles tevékenység esetén az első érintett kifizetési kérelemhez mellékelni kell a kedvezményezett nevére szóló végleges építési és/vagy a végleges bányakapitánysági engedélyt a hozzá kapcsolódó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki tervdokumentációval együtt.

• Engedélyköteles építési tevékenység esetén a záró kifizetési kérelemhez mellékelni kell a végleges használatbavételi engedélyt, vagy hatósági igazolást arról, hogy a hatóság a használatbavételt tudomásul vette.

• Nem engedélyköteles építési tevékenység esetén a záró kifizetési kérelemhez mellékelni kell a műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyvet, hibalista esetén a műszaki ellenőr teljesítésigazolásával a teljes körű javításról.

• Amennyiben a beruházás megvalósítása tartalmaz vízjogi engedélyköteles beruházást, úgy a támogatási kérelem benyújtásakor elegendő a vízjogi engedély iránti eljárás megindítását igazoló dokumentumot benyújtani. Legkésőbb az első érintett kifizetési kérelemhez mellékelni kell a jogerős vízjogi létesítési engedélyt és a záradékolt építészeti-műszaki tervdokumentációt.

  Vízjogi tevékenység esetén a támogatási kérelemhez az adott építési tevékenységre jogosultsággal rendelkező tervező nyilatkozatát szükséges csatolni – a nyilatkozatot alátámasztó, a kedvezményezett nevére szóló építészeti-műszaki tervdokumentációval együtt – arra vonatkozóan, hogy az adott tevékenység engedélyköteles-e.

  A záró kifizetési kérelemhez mellékelni kell a végleges vízjogi üzemeltetési engedélyt, vagy a vízügyi hatóság igazolását/nyilatkozatát arról, hogy a vízügyi hatóság nyilvántartásában szerepel az objektum annak azonosítószáma alapján, és a használatbavételét/az üzemeltetését tudomásul vette. Ennek hiányában az üzemeltetési engedélyezési kérelem vagy a használatbavétel/az üzemeltetés tudomásul vétele iránti kérelem benyújtására vonatkozó igazolás/nyilatkozat csatolása szükséges. Nem engedélyköteles vízjogi tevékenység esetén a záró kifizetési kérelemhez mellékelni kell a bejelentési kötelezettség teljesítéséről és annak vízügyi hatóság részéről történő elfogadásáról szóló igazolást/nyilatkozatot.

• Építéssel járó beruházás esetén az adott szakterületre jogosultsággal rendelkező műszaki ellenőr alkalmazása, építési és felmérési napló vezetése kötelező. Ha az építési tevékenység nem építési engedélyköteles és/vagy az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet alapján nem állna fenn az építésinapló-vezetési kötelezettség, akkor az építési és felmérési napló elektronikusan vagy papír alapon is vezethető.

• Csak szereléssel járó technológiák beszerzése, csak szereléssel járó fejlesztések esetén (például: lámpacsere) nem szükséges

  • tervezői nyilatkozatot benyújtani arról, hogy a tevékenység nem engedélyköteles;

  • építési napló és felmérési napló vezetése;

  • műszaki ellenőr alkalmazása.

  Továbbá e tevékenységek esetében elegendő technológiai leírás és a megvalósítási helyet ábrázoló helyszínrajz, valamint vázrajz benyújtása, építészeti-műszaki tervdokumentáció benyújtására nincs szükség. Adott technológia vagy fejlesztés esetében – amennyiben a technológiai leírás nem tartalmazza – tervezői, kivitelezői vagy forgalmazói nyilatkozatot kell arról benyújtani, hogy az adott tevékenység megvalósítása csak szereléssel jár, építési elemeket nem tartalmaz.

• Hálózatra termelő napelemes beruházás esetén a szolgáltató felé benyújtott és a szolgáltató által visszaigazolt igénybejelentőt, vagy a szolgáltató által kibocsátott „Pályázati igazolás HMKE létesítéséhez” tárgyú dokumentumot a támogatási kérelem mellékleteként be kell nyújtani, melynek dátuma legkésőbb a hiánypótlás benyújtásának dátuma lehet.

  • Az első napelemes rendszer létesítésével kapcsolatos kifizetés feltétele a hálózati engedélyes által jóváhagyott csatlakozási dokumentáció, amelyet az első napelemes rendszer létesítésével kapcsolatos kifizetési kérelemhez be kell nyújtani.

  • A záró kifizetés feltétele a hálózati engedélyessel kötött hálózathasználati szerződés megléte, amelyet a záró kifizetési kérelemhez be kell nyújtani.

Energiahatékonyság javítására, illetve megújuló technológia alkalmazására vonatkozó beruházásokkal kapcsolatos elvárások

• Az energiafelhasználás csökkentését célzó tevékenységek esetén legalább 10% fajlagos energiahatékonyság javulás teljesítése elvárás. A minimálisan elvárt 10%-os hatékonyságjavulást az alábbiak szerint szükséges igazolni.

  • Az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó épületek energetikai korszerűsítése esetén az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet szerint a meglévő állapotra energetikai tanúsítványt kell kiállíttatni, valamint a tervezett állapotra vonatkozóan az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 9/2023. (V.25.) ÉKM rendelet szerinti számításokat kell készíteni. A számításokat alátámasztó munkarészben meg kell határozni a felújításra irányuló javaslatok energetikai minőségét és az azokkal elért energia-megtakarítást az összesített energetikai mutatóban. A korszerűsítéssel érintett szerkezetnek és jelentős felújítás esetén az egész épületnek meg kell felelnie az ÉKM rendelet 1. mellékletében meghatározott általános követelményeknek. A beruházás fizikai befejezését követően ugyancsak szükséges elkészíttetni, illetve benyújtani az épületenergetikai tanúsítványt, illetve a fentiek szerint a fajlagos energiajavulás teljesülését alátámasztó számításokat. Mindkét esetben a fajlagos energiahatékonyság alapja az energetikai tanúsítvány, ám azt ki kell egészíteni a technológiára vonatkozó energetikai adatokkal, és az energetikai hatékonyság javulását a teljes építményen, az épület és a technológia összességén kell kimutatni. A 10 %-os javulást ebben az összesített értékben kell elérni.

  • Hűtéssel és fűtéssel el nem látott építmények (a 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet 1. § e) pont alatti kategóriába tartozó épület), illetve a 176/2008. Korm. rendelet hatálya alá nem tartozó épületek energetikai felújítása esetén az érintett építmények energetikai méretezését a Magyar Mérnöki Kamara és/vagy a Magyar Építész Kamara névjegyzékében szereplő épületgépész vagy energetikus mérnök által el kell végeztetni, illetve energetikai számítást kell készíttetni és benyújtani. Ebben a 10 %-os fajlagos energia-megtakarítást igazolni kell a meglévő és a tervezett állapotra vonatkozóan.

    Az energetikai hatékonyság javulást a felújítással érintett épület(rész) egészének vonatkozásában kell vizsgálni és számítással igazolni. Ettől eltérni kizárólag az alábbi (műszakilag ésszerűen elválasztható) esetekben lehet:

    • Valamely gépészeti, villamos alrendszer felújítása: amennyiben a kedvezményezett nem újít fel épületet, csak és kizárólag valamely gépészeti alrendszert (pl.: a használati melegvíz-ellátást, vagy fűtést, vagy mesterséges szellőztetést, vagy világítást stb.) korszerűsít, úgy elég az adott alrendszer esetében igazolni az éves fajlagos (négyzetméterre vetített, primer energiában kifejezett) energiafogyasztás 10%-os csökkenését.

    • A teljes gépészet felújítása: amennyiben a kedvezményezett több gépészeti alrendszer felújítására kér támogatást, de épületet nem újít fel, úgy a 10%-os csökkenést a teljes gépészetre szükséges igazolni.

    • Az épület építészeti felújítása: amennyiben a kedvezményezett kizárólag az épület építészeti felújítására kér támogatást (de gépészeti rendszert nem korszerűsít), úgy az épület jelenlegi fajlagos hőveszteségtényezőjét kell összehasonlítani a korszerűsítés utánival és elérni a 10% javulást.

    A beruházás fizikai befejezését követően ugyancsak el kell készíteni a fajlagos energiajavulás teljesülését alátámasztó számításokat.

  • Energiahatékonyság javítását célzó, technológiát fejlesztő beruházás esetén a technológia egységre vetített energiaigény 10%-os fajlagos energiajavulását a Magyar Mérnöki Kamara és/vagy a Magyar Építész Kamara névjegyzékében szereplő szakértőnek kell igazolni energetikai számítással. A jelenlegi (felújítást közvetlenül megelőző) adatokra alapozva igazolni kell a technológia fajlagos energiafogyasztását. Vagyis ki kell mutatni éves szinten az egységnyi (tonna, m3, db. stb.) termék előállításához közvetlenül (kizárólag a technológia működtetéséhez) szükséges energiát, és mindezt fogyasztási és termelési adatokkal alátámasztani, illetve az éves fajlagos energiafogyasztást primer energiára át kell számítani és összehasonlítani a teljes üzem felújítása utáni fajlagos (technológiai) energiafogyasztásával. A beruházás fizikai befejezését követően ugyancsak el kell készíteni a fentiekben részletezett jogosultságokkal rendelkező mérnökkel, illetve a záró kifizetési kérelemhez be kell nyújtani az energiajavulás teljesülését alátámasztó számításokat.

  • Az energetikai hatékonyság javulását a teljes beruházás vonatkozásában szükséges vizsgálni. Amennyiben tehát épület felújításra és technológia korszerűsítésére is sor kerül, az energiahatékonyság javulást a támogatott építések és technológiai beruházások összességén kell kimutatni. Ennek megfelelően amennyiben a kedvezményezett az adott beruházás keretében a fenti pontokban leírt esetekből többféléhez is kér támogatást, úgy az egyes részterületekre jellemző jelenlegi és tervezett energiafogyasztást abszolút energiában kell megadni (azonos mértékegységben kell kifejezni), és összesíteni kell. Az összesített jelenlegi energiafogyasztáshoz képest kell elérni 10%-os csökkenést az összesített tervezett energiafogyasztásban.

• A megvalósítandó megújuló energiaforrást hasznosító berendezés, technológia, létesítmény termelési kapacitása nem haladhatja meg az adott fogyasztási hely villamos energia-, illetve az adott telephelyen elérhető fogyasztók együttes hőenergia fogyasztásának kielégítéséhez szükséges energiaigény mértékét.

  Megújuló energiaforrást hasznosító technológia létesítése tevékenység esetén a Magyar Mérnöki Kamara és/vagy a Magyar Építész Kamara névjegyzékében szereplő épületgépész vagy energetikus mérnök által igazolt villamos és/vagy hőenergia fogyasztási adatokat a támogatási kérelem mellékleteként minden esetben be kell nyújtani. A számításban egyértelműen ki kell mutatni, hogy a támogatási kérelemben megvalósítani kívánt fejlesztéssel az érintett üzemben a megújuló energiaforrást hasznosító berendezés termelési kapacitása meghaladja vagy sem az adott fogyasztási hely villamosenergia-, illetve az adott telephelyen elérhető fogyasztók együttes hőenergia fogyasztását. A számításban a már meglévő és a jelen felhívás keretében igényelt támogatás segítségével telepítendő megújuló energiaforrást hasznosító berendezések termelési kapacitását is figyelembe kell venni a termelési kapacitás megállapításánál.

• A megvalósítandó megújuló energiaforrást hasznosító berendezés, technológia, létesítmény - a biogázüzemek kivételével - termelési kapacitása nem haladhatja meg az adott fogyasztási hely villamos energia-, illetve az adott telephelyen elérhető fogyasztók együttes hőenergia fogyasztásának kielégítéséhez szükséges energiaigény mértékét (vagyis az előállított energiamennyiség nem lépheti túl a mezőgazdasági üzem átlagos éves üzemanyag- vagy energiafogyasztását).

• A megvalósítandó biogázüzem energiatermelő kapacitása meghaladhatja az adott fogyasztási hely villamos energia-, illetve az adott telephelyen elérhető fogyasztók együttes hőenergia fogyasztásának kielégítéséhez szükséges energiaigény mértékét.

  Amennyiben a biogázüzem termelési kapacitása meghaladja az adott fogyasztási hely villamosenergia-, illetve az adott telephelyen elérhető fogyasztók együttes hőenergia fogyasztásának kielégítéséhez elegendő energiamennyiséget, úgy a felhívás 3.2. pontjának megfelelően, a Bizottság 651/2014/ EU rendelet 41. cikke alapján – nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésre irányuló beruházási támogatás – nyújtható támogatás.

  A művelet eredményeképp megtermelt villamos energia hálózatba történő értékesítése engedélyezett, de amennyiben a hálózatba betáplált elektromos energia éves mennyisége meghaladja az adott telephely éves energiafogyasztását (ami kizárólag biogázüzem estében megengedett), úgy a felhívás 3.2. pontjának megfelelően, a Bizottság 651/2014/ EU rendelet 41.cikke alapján – nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésre irányuló beruházási támogatás – nyújtható támogatás. Ezekben az esetekben az érintett műveletelemre speciális szabályok vonatkoznak.

• Amennyiben a kedvezményezett a támogatási kérelemben nem igazolja, hogy a megvalósítandó biogázüzem termelési kapacitása meg fogja haladni az adott fogyasztási hely villamosenergia-, illetve az adott telephelyen elérhető fogyasztók együttes hőenergia fogyasztásának kielégítéséhez elegendő energiamennyiséget, és/vagy azt, hogy a hálózatba betáplált elektromos energia éves mennyisége meg fogja haladni az adott telephely éves energiafogyasztását úgy:

  • a biogáz üzemben előállított megújuló energiaforrásból származó energia mennyisége a fenntartási időszak évei alatt, egyik évben sem lehet több az adott fogyasztási hely villamosenergia-, illetve az adott telephelyen elérhető fogyasztók együttes hőenergia fogyasztásának kielégítéséhez elegendő energiamennyiségnél, illetve

  • az értékesített elektromos energia mennyisége a fenntartási időszak évei alatt, egyik évben sem lehet több, mint az üzem által vásárolt energia mennyisége.

• A beruházás eredményeképp megtermelt villamos energia hálózatba történő értékesítése engedélyezett, de a hálózatba betáplált elektromos energia éves mennyisége nem haladhatja meg az adott telephely éves energiafogyasztását, az értékesített energia mennyisége a fenntartási időszak évei alatt nem lehet több mint az üzem által vásárolt energia mennyisége. A már meglévő vagy – akár a KAP ST valamely egyéb pályázati felhívása keretében támogatott - telepítendő megújuló energiaforrást hasznosító berendezések termelési kapacitását is figyelembe kell venni a termelési kapacitás megállapításánál.

• Anaerob lebontás (biogáz technológia) alkalmazása esetén:

  • A felhasznált gabonafélék, valamint a keményítő- és cukortartalmú növények (hulladékok, aratási maradványok, melléktermékek kivételével) aránya nem érheti el a betáplált inputanyagok mennyiségének 50 %-át. Az előírás alátámasztására a kedvezményezettnek rendelkeznie kell olyan kimutatással (pl.: üzemnapló, alapanyag mérleg, a rendszer részét képező elektronikus nyilvántartás), amelyben folyamatosan, naprakészen szerepel a betáplálásra kerülő alapanyagok típusa (megnevezése) és mennyisége.

  • Kötelező talajjavításra alkalmas minőségű fermentum előállítása és felhasználása. Az előírás teljesítésének igazolása talajvédelmi hatóságtól beszerzett engedély alapján történik, amelynek legkésőbb a fenntartási időszak 1. évének végére rendelkezésre kell állnia.

• Biogázüzem létesítése esetén a kedvezményezettnek a támogatási kérelem benyújtását megelőzően nyilatkozni szükséges arról, hogy az üzem területén keletkező 23/2003 (XII. 29) KvVm rendelet 1. sz. melléklete szerinti, biogázüzemben felhasználható hulladékát teljes mértékben a megvalósítandó biogázüzemben hasznosítja. Az előírások ellenőrzése a fenntartási időszakra vonatkozólag történik: a kedvezményezettnek igazolnia szükséges, hogy a Környezetvédelmi Hatóság által előírt OKIR/EHIR rendszerben rögzített 23/2003 (XII. 29) KvVm rendelet 1. sz. mellékletében szereplő hulladék termelt mennyisége kevesebb vagy ugyanannyi, mint a megvalósítandó IPPC engedélyes biogázüzem Környezetvédelmi Hatóság felé lejelentett éves szintű teljes anyag- és hulladéknyilvántartásában és alapanyagmérlegében található mennyiség.

• Anaerob, biogáz termeléssel együtt járó szennyvízkezelési technológia kialakítása (szennyvíz vagy más szerves hulladék anaerob biogáztermeléssel együtt járó kezelése) esetén a kedvezményezettnek a támogatási kérelemben előzetesen nyilatkozni szükséges arról, hogy a kezelni kívánt szennyvíztartalom meghaladja az 5 t KOI/nap mennyiséget, és a keletkezett biogázt saját üzemi célú felhasználás keretében hasznosítja.

  Az előírás ellenőrzéséhez a kedvezményezett vállalja, hogy a hatósági ellenőrzés érdekében nyilvántartást vezet, és rendelkezésre állást biztosít a technológia alkalmazásába vont szennyvíz mennyiségének KOI tartalmára és a keletkezett biogáz tartalomra vonatkozóan. A nyilvántartást köteles a kedvezményezett KOI/nap és Nm3 /nap fajlagos egységben.

• Mezőgazdasági eredetű biomassza alapú megújuló energia megoldás alkalmazása esetén az alapanyag csak az Európai Unióról szóló Szerződés 1. számú mellékletében szereplő mezőgazdasági termék (a továbbiakban: Annex I. termék), valamint Annex I. termék előállítása, felhasználása során keletkező melléktermék lehet. Az előírás alátámasztására a kedvezményezettnek rendelkeznie kell olyan kimutatással (pl.: üzemnapló, alapanyag mérleg, a rendszer részét képező elektronikus nyilvántartás), amelyben folyamatosan, naprakészen szerepel a betáplálásra kerülő alapanyagok típusa (megnevezése).

• Amennyiben a mezőgazdasági eredetű biomassza alapú energia-előállítás esetén az elsődleges cél villamos energia előállítása, úgy a technológiai önfogyasztás felett keletkezett hő legalább 25%-át saját gazdaságon belül hasznosítani kell. Az előírás alátámasztására a Magyar Mérnöki Kamara és/vagy a Magyar Építész Kamara névjegyzékében szereplő épületgépész vagy energetikus mérnök által igazolt számítás benyújtása szükséges a fenntartási időszakban.

• Kizárólag olyan rendszerek kiépítése támogatható, melyek megfelelnek a megújuló energiát termelő berendezések és rendszerek beszerzéséhez és működtetéséhez nyújtott támogatások igénybevételének műszaki követelményeiről szóló 55/2016. (XII. 21.) NFM rendeletben foglalt előírásoknak A megfelelést a Magyar Mérnöki Kamara és/vagy a Magyar Építész Kamara névjegyzékében szereplő épületgépésznek vagy energetikus mérnöknek kell igazolnia.

• Amennyiben a tervezett beruházás a fentiekben részletezett valamelyik előírással érintett, akkor a támogatási kérelemhez csatolni szükséges a feltételnek való megfelelést alátámasztó leírást, tervet, számítást, dokumentációt, melyeket a fenntartási időszak végéig meg kell őrizni.

Piaci ár igazolásával kapcsolatos elvárások

• Általános követelmények

  • A támogató jogosult a piaci árnak való megfelelést az alátámasztó dokumentumoktól függetlenül, legalább három árajánlattal történő alátámasztás esetén is ellenőrizni, módszertan alapján referencia árakkal összevetni.

    • Amennyiben a támogató az elfogadhatónál nagyobb eltérést észlel a piaci árhoz képest, egyeztetésre szólítja fel a kedvezményezettet, indokolt esetben pedig csökkenti az elszámolható költséget.

    • Amennyiben az ajánlatok a piaci ár igazolására alkalmatlanok (különösen: nem összehasonlíthatóak, nem azonos tárgyúak, nem egymástól és a kedvezményezettől független piaci szereplőktől származnak, a tényleges piaci árat jelentősen meghaladják), a felmerült költségek a beruházás terhére nem számolhatóak el.

  • A piaci ár bizonyítása a kedvezményezett kötelezettsége és felelőssége. A költségtételeknek a beruházás költségvetésének megfelelően részletezettnek és ilyen módon ellenőrizhetőnek kell lenniük ahhoz, hogy meghatározható legyen a besorolásuk.

  • A forinttól eltérő pénznemben kiállított árajánlat esetén az árajánlatban szereplő építés megvalósításának, gép-, eszköz- és technológiai berendezés beszerzésének költségét és az arra jutó támogatás összegét az árajánlat kiállításának időpontjában érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani. Ha az árajánlat magyar forintban is tartalmazza az elszámolni kívánt tétel értékét, úgy a magyar forintban megadott érték tekinthető az árajánlat érvényes értékének.

• Az egyes támogatható tevékenységenként eltérő követelmények

  • Építési tevékenység végzése esetén a támogatási és kifizetési kérelem összeállítása során a Kincstár honlapján közzétett Építési Normagyűjtemény (a továbbiakban: ÉNGY) alkalmazandó. A támogatási kérelem keretében történő költségvetés tervezését a támogatási kérelem benyújtásakor érvényes ÉNGY-ben szereplő tételek azonosítója szerint kell elvégezni. A kifizetési kérelem vonatkozásában a kifizetési kérelem benyújtásakor érvényes ÉNGY referenciaárak mértékéig lehet elszámolni.

    A kedvezményezett az elszámolni kívánt bizonylattal együtt az ÉNGY szerinti bontású számlarészletezőt is benyújtja a kifizetési kérelemhez. A számlarészletezőnek különösen az alábbi tartalmi elvárásoknak kell megfelelnie:

    • a számla kiállítója által hitelesítésre került

    • hivatkozik a kapcsolódó számlájára

    • tartalmazza külön az anyag-és munkadíjat

    • tartalmazza az áfa összegét

    • tartalmazza az adott tétel kiadási tételazonosítóját.

    Ha az elszámolni kívánt építési tételek nem sorolhatóak be az ÉNGY tételazonosítói szerint, akkor a kedvezményezett legalább három, azonos funkcióra vonatkozó összehasonlítható műszaki tartalommal rendelkező részletes és tételes – egymástól és a kedvezményezett személyétől független^[10] kibocsátótól származó – magyar nyelvű, a KAP Vhr 3. melléklete szerinti tartalmú árajánlatot csatol a támogatási kérelméhez.

    A támogatási kérelemben a költséghatékonyságot és a támogatási kérelem céljait figyelembe vevő legkedvezőbb árajánlattal rendelkező építési tételt kell feltüntetni, amelyet szakmai indokolással kell ellátni.

  • Gép-, eszköz- és technológiai berendezés beszerzése esetén a kedvezményezett a támogatási kérelem mellékleteként köteles benyújtani 3 db, a KAP Vhr. 3. melléklete szerinti tartalmi elemekkel rendelkező, egymástól és a kedvezményezettől független forgalmazótól származó, azonos funkcióra vonatkozó, összehasonlítható műszaki paraméterekkel rendelkező gépre, eszközre, technológiai berendezésre vonatkozó magyar nyelvű árajánlatot. A támogatási kérelemben a költséghatékonyságot, az „értéket a pénzért” elvet és a támogatási kérelem céljait figyelembe vevő legkedvezőbb ajánlattal rendelkező gépet, eszközt vagy technológiai berendezést kell feltüntetni, amelyet szakmai indokolással kell ellátni.

  • Szolgáltatás vásárlása esetén szintén három árajánlat benyújtása szükséges.

Támogatás összege, mértéke

Támogatás összege

Igényelhető vissza nem térítendő^[11] támogatás

• minimum 200 millió Ft;^[12]

• az 1. célterületen maximum 5 milliárd Ft;

• az 2. célterületen maximum 1 milliárd Ft.

Több célterületre irányuló támogatási kérelem esetén az igényelhető támogatás együttesen maximum 5 milliárd Ft lehet.

Támogatási intenzitás

A támogatás maximális mértéke

• az 1. célterületen az alaptámogatás az összes elszámolható költség 50%-a,

• a 2. célterület A) pontja esetében („Energiahatékonyság javítására vonatkozó tevékenységek”) az alaptámogatás az összes elszámolható költség 50%-a.

• a 2. célterület B) pontja („Megújuló energia hasznosítására irányuló technológiák alkalmazása”) esetében az alaptámogatás az összes elszámolható költség 70%-a.

Az alábbi esetekben az 1. célterület és a 2. célterület A) pontja kapcsán – akár több szempont egyidejű teljesítésével – az alaptámogatáshoz képest emelt támogatási intenzitás érvényesíthető azzal, hogy a támogatás maximális mértéke nem haladhatja meg a 65%-ot.

• az ökológiai minősítéssel rendelkező terméket előállító kedvezményezett 10%-kal megemelt támogatási intenzitásra jogosult, amennyiben a támogatási kérelem benyújtását megelőző teljes lezárt üzleti évben legalább 10 millió Ft értékben értékesített ökológiai minősítésű terméket.

• a kollektív módon megvalósuló beruházás^[13] 10%-kal megemelt támogatási intenzitásra jogosult.

A kedvezményezettek a tervezett beruházásuk tekintetében további többlettámogatásra lehetnek jogosultak, amennyiben a beruházás megvalósításához igénybe vett beruházási hitelhez kamattámogatást, illetve a beruházási hitelhez kapcsolódó intézményi kezességvállalás díjához díjtámogatást igényelnek. A támogatás intenzitás maximális mértéke nem haladhatja meg a 65%-ot azzal, hogy az intézményi kezességvállalás díjához kapcsolódóan legfeljebb 5%, a beruházási hitel kamatához kapcsolódóan legfeljebb 10% mértékű többlettámogatás igényelhető, a jelen felhívás alapján megtervezett művelet kamat és kezességi díj nélkül számított elszámolható költségének arányában.

Projekt ütemezése

A projekt ütemezésével kapcsolatos szabályok:

• Támogatás a támogatási kérelem benyújtását megelőzően megkezdett beruházáshoz nem igényelhető.^[14] A támogatási kérelem benyújtását megelőzően megkezdett beruházás a támogatási kérelem teljes elutasítását vonja maga után.

  A támogatási kérelem benyújtása előtt felmerült költségeket a beruházás részeként nem lehet elszámolni – ez alól kivételt jelent a 2023. január 1-nél nem régebben kiállított tervezési dokumentáció költsége, illetve a támogatási kérelem benyújtása előtt felmerült projekt-előkészítés költségei, melyek elszámolhatók.

• A kedvezményezett a beruházás megvalósítását a támogatási kérelem benyújtását követő napon a saját felelősségére megkezdheti, de a művelet megkezdése nincs befolyással a támogatási kérelem értékelésére, és nem jelent előnyt annak elbírálása során, továbbá nem garantálja az igényelt támogatás elnyerését.^[15]

• A művelet fizikai befejezésére a támogatási okirat véglegessé válását követő naptól számított legfeljebb 24 hónap áll rendelkezésre.

  A kedvezményezett művelettel kapcsolatos pénzügyi elszámolása (záró kifizetési kérelem) benyújtásának végső határideje a támogatási okirat véglegessé válásától számított 24. hónap utolsó napja.

Finanszírozás

A projekt finanszírozásával kapcsolatos szabályok:

• A kedvezményezettnek legalább az igényelt előleg mértékével megegyező összegű önerővel kell rendelkeznie, melyet az előlegigénylési dokumentációval egyidejűleg igazolni köteles.

• A támogatási döntésben meghatározott támogatási összeg legfeljebb 25%-ig, és legfeljebb 500 millió Ft-ig a kedvezményezett kérelemmel előleget igényelhet. Az előleget kizárólag a művelet megvalósítására lehet felhasználni, és az igénylését követően benyújtott első kifizetési kérelemben annak teljes összegével el kell számolni.

  Nem kaphat előleget az a kedvezményezett, akinek vagy amelynek

  • a KAP Vhr. szerinti agrártámogatási jogviszonyból vagy

  • a 2014–2020 programozási időszakban keletkezett támogatási jogviszonyból

  eredő tartozása áll fenn a Kincsárral szemben.

  Egyszeri elszámolás esetén előleg nem igényelhető.

  A Kincstárnál fizetési számlával nem rendelkező kedvezményezettnek az előleg fogadására projektszámlát kell nyitnia.

• Jelen felhívás keretében nincs lehetőség egyszeri elszámolás választására.

  A kedvezményezett legalább egy, legfeljebb négy kifizetési kérelmet és egy záró kifizetési kérelmet nyújthat be (többszöri elszámolás).

  A kedvezményezettet a támogatási döntés véglegessé válásától számított

  • 12 hónapon belül a megítélt támogatás 10 %-át meghaladó mértékű támogatás elszámolására irányuló kifizetési kérelmet. Előleg igénybevétele esetén az előleg teljes összegével el kell számolni.

  • 24 hónapon belül a megítélt támogatás 60 %-át elérő vagy meghaladó mértékű támogatás elszámolására irányuló kifizetési kérelmet,

  • 36 hónapon belül a megítélt támogatás legalább 80 %-át elérő vagy meghaladó mértékű támogatás elszámolására irányuló kifizetési kérelmet köteles benyújtani.

• A beruházással kapcsolatos pénzügyi elszámolás (záró kifizetési kérelem) benyújtásának végső határideje a támogatási okirat véglegessé válásától számított 24. hónap utolsó napja.

• A támogatás folyósítása a kedvezményezett KNYR-ben rögzített fizetési számlájára történik.

• Jelen felhívás kertében szóbeli megállapodás alapján történő költségelszámolásra nincs lehetőség.

• A kifizetési kérelem keretében a kedvezményezett

  • amennyiben természetes személy, akkor nem nyújthat be olyan, készpénzben kiegyenlített elszámoló bizonylatot, amelynek az – általános forgalmi adó felszámítása esetén az általános forgalmi adóval növelt – ellenértéke meghaladja az 1,5 millió forintot;

  • amennyiben nem természetes személy, akkor nem nyújthat be készpénzben kiegyenlített elszámoló bizonylatot.

• A kedvezményezett köteles a támogatási okirattal jóváhagyott elszámolható költségek összegének legalább 80%-át teljesíteni.

• Kifizetési kérelem csak abban az esetben nyújtható be, ha az abban igényelt támogatás összege meghaladja a megítélt támogatás 10%-át.

• A záró kifizetési kérelem alapján a támogatás folyósítása felfüggesztésre kerül, amíg a kedvezményezett nem nyújtja be a Nemzeti Kifizető Ügynökséghez valamennyi, a műveletmegvalósításhoz és az üzemeltetéshez kapcsolódó végleges engedélyt.

• Átalány alapú elszámolásra jelen felhívás keretében nincs lehetőség

• A forinttól eltérő pénznemben kiállított elszámoló bizonylat esetén az elszámoló bizonylat végösszegét, illetve az elszámoló bizonylaton szereplő tevékenységek, tételek költségét és az arra jutó támogatás összegét a számlán megjelölt fizikai teljesítés időpontjában érvényes, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.

• Egy számla kizárólag egy kifizetési kérelemhez kerülhet elszámolásra.

Közbeszerzés

Felhívjuk a figyelmet a beruházás keretében megvalósítandó beszerzések tekintetében esetlegesen fennálló közbeszerzési kötelezettségre. A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény, valamint az irányadó egyéb jogszabályban meghatározott kötelezettségek megállapítása és betartása a kedvezményezett feladata.

Vállalások

A pályázatban az alábbi vállalások mindegyikét kötelezően teljesíteni kell:

• A támogatott beruházást a kedvezményezett köteles a támogatási okiratban jóváhagyott megvalósítási helyen rendeltetésszerűen üzemeltetni.

• Az agrártámogatási jogviszonyból származó kötelezettség teljesítését meghiúsító elháríthatatlan külső ok (vis maior) bekövetkeztét a kedvezményezettnek a Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből finanszírozott intézkedésekkel összefüggő elháríthatatlan külső ok (vis maior) esetén alkalmazott eljárásról szóló AM rendelet alapján kell bejelenteni.

• A kedvezményezettet a beruházás fizikai befejezésétől számított 5 évig, mikro-, kis- és középvállalkozás esetén 3 évig fenntartási kötelezettség terheli. A kedvezményezett a művelet fizikai befejezésétől számított 5 évig, a támogatás visszafizetésének terhe mellett vállalja, hogy a művelet megfelel a KAP Vhr. 91. §-ban foglaltaknak.

  A fenntartási kötelezettség időtartama alatt a támogatással megvalósított beruházás tárgya:

  • nem idegeníthető el,

  • nem adható bérbe,

  • jótállás alapján történő csere, amortizáció, lopás, működésképtelenné, használhatatlanná válás esetén a támogatóhoz történő bejelentést követően – a bejelentés alapjául szolgáló igazoló dokumentumokat mellékelve – saját forrásból lecserélhető.

• A támogatási célok megvalósulásának nyomon követése érdekében kedvezményezettnek a monitoring adatszolgáltatási időszakban eleget kell tennie a monitoring adatszolgáltatási kötelezettségének.

• A beruházás megvalósítását szolgáló gazdasági esemény megtörténtét hitelesen igazoló eredeti dokumentumoknak a kedvezményezett nyilvántartásában fizikailag elkülönítetten, ellenőrzésre alkalmas, rendezett formában rendelkezésre kell állniuk.

Egyéb információk

• A tartalmi értékelési szempontok alapján maximálisan 100 pont adható. Nem támogathatók azok a kérelmek, amelyek esetében a fenti szempontrendszer alapján a kérelemre adott összpontszám nem éri el a minimális 40 pontot, továbbá az üzleti terv minőségére adható pontszámon belül a minimális 25 pontot, valamint az IH által meghatározott támogathatósági minimumpontszámot.

• A felhívás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 150 Mrd Ft az alábbi célterületi bontásban:

  • A felhívás 1. célterülete (Mezőgazdasági termékek értéknövelése, a piacra jutást elősegítő technológiai fejlesztést célzó beruházások támogatása) keretében igénybe vehető keretösszeg: 145 Mrd Ft.

  • A felhívás 2. célterülete (Mezőgazdasági termékek értéknöveléséhez kapcsoló zöld beruházások támogatása) keretében igénybe vehető keretösszeg: 5 Mrd Ft.

  A nyertes projektek várható száma: 200-250 db.

• További információk a pályázatról: https://kap.mnvh.eu/news/2024-04-04/165018/tarsadalmi-egyeztetesen-az-feldolgozo-uzemek-komplex-fejlesztesenek